A SIDPOP projekt kontextusa

A perszisztens organikus szennyezőanyagok természetes vagy antropogén eredetű organikus vegyületek, toxikus sajátosságokkal rendelkeznek, ellenállóak a felbomlással szemben, felhalmozódnak az élő szervezetekben és a levegő, víz útján, illetve a nagy távolságra vándorló fajok által kerülnek szállításra, származási helyüktől távol kerülnek tárolásra és felhalmozódnak a földi és vízi ökoszisztémákban. A perszisztens organikus szennyezőanyagok hosszú távú kockázatot jelentenek az emberek egészségére és a környezetre gyakorolt ártalmas hatásaik miatt.

Európában az általánosan perszisztens organikus szennyezőanyagoknak (röviden POP) nevezett anyagok szabályozásra kerültek a környezeti kibocsátás, a gyártó és a forgalmazók menedzsmentje, elosztás, használat és eltávolítás szempontjából, nagyon szigorú szabályok mentén, Stockholm Egyezmény a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagokról, amely Romániában a 361/2004. sz. törvény által került jóváhagyásra.

Ezen anyagok között szerepelnek a furánok, a bifenilek, a poliklurátok (PCB), peszticidek, mint endrin, dieldrin, toxafén, mirex, aldrin, klórdán, heptaklór, hexaklórbenzol (HCB) és diklór-difenil-trikloretán (DDT), amelyek rendkívül ártalmas hatásúak az emberi egészségére nézve, a krónikus betegségek jelentkezése vagy fokozódása, a rákfajták, a magzatkori malformációk megjelenése tekintetében, nagy mennyiségű adag expozíciója esetén pedig halálhoz vezetnek.

Annak ellenére, hogy ezek gyártását betiltották az Európai Unióban, a megmaradt készletek egy része továbbra is alkalmazásra került a Stockholmi Egyezmény elfogadása után is, jelentős történeti szennyezést hozzáadva ezen termékek tekintetében, amelyek már megtalálhatóak voltak a mezőgazdasági felhasználású talajokban, a talajvizekben és a felszínen, a POP, ahogyan a neve is elárulja, nagy tartóssággal rendelkezik a talajban, a tudományos tanulmányok több mint 10-15 éves környezeti tartósságot mutattak ki bizonyos anyagok esetében.

Romániában jelenleg a nagy vizsgálati költségek miatt a perszisztens organikus szennyezőanyagokat nagyon ritkán vizsgálják, és nagyon pontos módon, ezáltal erőfeszítést igényel egy olyan adatbázisnak a létrehozása, amely helyesen reflektálja ezen anyagok szennyezésének helyzetét.

A SIDPOP Projekt - Segédeszköz a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok menedzsmentjének terén hozott döntések céljából. Esettanulmány: Maros vízgyűjtő medence (Support Instrument for Decision-making in POP management - SIDPOP) ennek az igénynek kíván eleget tenni, létrehozva a szükséges know-how-t és az in situ vizsgálati módszereket, az országos szinten megfelelő vizsgálati laboratóriumokban. Hasonlóképpen, a projekt eredménye egy olyan vizsgálati laboratórium létrehozása, amely teljes mértékben funkcionális, és a legmagasabb szabványoknak a veszélyes anyagoknak a vízi környezetben, állatokra és emberre gyakorolt hatásait.

A Maros vízgyűjtő medence került kiválasztásra vizsgálat érdekében a projekt keretén belül a domborzat változatossága, a mellékfolyók sokasága miatt, és annak köszönhetően, hogy a romániai ihtiofaunába tartozó halfajok 85%-a megtalálható ebben a medencében, illetve az antropogén használati típusok változatossága miatt: települések, alkalmazott mezőgazdaság, ipartípusok stb., annak érdekében, hogy a projekt következtében elért eredmények minél relevánsabbak és megfelelőbbek legyenek.

1. Fénykép. Maros vízgyűjtő medence

2. Fénykép. A Maros vízgyűjtő medencébe tartozó települések és az általuk kibocsátott szennyvíz tisztításának módja a Maros vízgyűjtő medence 2015. évi Menedzsment Terve szerint

3. Fénykép. A Maros vízgyűjtő medence szennyező pontforrásai a Maros vízgyűjtő medence 2015. évi Menedzsment Terv szerint