Dioxinok

Kereskedelmi forgalomban a következő megnevezések alatt: TCDD, Seveso-dioxin, PCDD

Mik ezek? A dioxinok molekulás organikus anyagok osztályát képezik, egy molekula aromás gyűrűjébe iktatott két oxigénatomot tartalmaznak. 210 dioxin típusú anyag létezik, amelyek közül 30 rendkívül toxikus, ezek közül a legmérgezőbb a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin vagy TCDD, vagy Seveso-dioxin. Az ember által legjobban ismert toxikus molekulák egyike. Toxikusságukat és az élő szervezetükben való viselkedésüket tekintve a PCB-vel és a furánokkal (PCDF) mutatnak rokonságot.

Felhasználás (cél): A dioxinok nem rendelkeznek végső felhasználással, önkéntelen kibocsátás által keletkeznek, amely a műanyag összes formájának, bútorhulladéknak, peszticidekkel szennyezett mezőgazdasági területekről származó hulladékoknak, lejárt szavatosságú trágyáknak és peszticideknek az égése során.

• A peszticidek gyártása során keletkezett maradványtermékek.
  
  • Vasat nem tartalmazó fémek kohászati kivonásának folyamatai idején felszabaduló anyagok (smelting).
  • A papír-rostanyag klórral történő fehérítése idején felszabaduló anyagok.

Bizonyos dioxin típusú molekulák a vulkánkitörések idején történő növényzetégés során szabadulnak fel.
A dioxinok kivételesen hosszú ideig maradnak meg a környezetben, nagy arányban halmozódnak fel az élő szervezetekben. A tartósságnak köszönhetően a dioxinokat a környezeti tényezők és a vándorló állatok szállítják, a sarki részekre is, magas koncentrációban található ezeknek a vidékeknek a populációiban.

Jelenlegi helyzet: 2001-től kezdődően a Stockholmi Egyezmény az egyik legveszélyesebb perszisztens organikus szennyezőanyagként osztályozta a dioxinokat (piszkos tizenkettő). A keletkezett dioxin-mennyiség csökkentése érdekében javasolt a hulladékeltávolítás meglévő technikáinak helyettesítése más, modernebb módszerekkel, az energiatermelő berendezések égési gázaiból származó dioxinok felszívására használt aktív szénszűrők használata kötelező jellegű, és a műanyag szabad levegőn történő égetése, illetve a rögtönzött háztartási fűtőberendezések, vagy kézműves üzemanyagok előállítása tilos.

Romániában: A környezetvédelmi és egészségügyi oktatásnak a lakosság rendjében meglévő hiánya miatt, sok személy, a falusi részeken, de a városi részeken is, akik fával, olajjal, fűrészporral vagy szénnel működő fűtőberendezést használnak, azzal a szokással rendelkeznek, hogy háztartási műanyaghulladékkal táplálják a tüzet. A kibocsátott gázok és füst lerakódik a települések növényzetére és annak környékére, a dioxinok ezáltal szerves részei lesznek a belélegzett levegőnek, az elfogyasztott élelmiszereknek, főként a tojásnak, a tejtermékeknek és a húsnak. Egy másik vidéki szokás, amely dioxin-kibocsátáshoz vezet, a tarlók és a nád égetése, az új területek hamvasztás általi letarolása a mezőgazdaságban. Hasonlóképpen, a háztartási szemét akaratlagos vagy véletlenszerű (öngyulladás) égetése a nem szabványos municípiumi lerakatokban, és nagyon valószínű, hogy ez az oka a romániai rákesetek nagy részének, amelyek az elmúlt több tíz évben egyre nagyobb számban jelentkeznek.

Hatásai az egészségre: A dioxinok mérgező, ökotoxikus (toxikus a környezetre) és erős karcinogén anyagok. Az OMS és a IARC úgy véli, hogy a rákeseteket, főként a magas elhalálozási számmal rendelkezőeket 1:1000 arányban a dioxinok okozzák A dioxidok zsírban oldódnak, akkumulálódnak a zsírszövetekben, beleértve az anyatejet is. Az emberi testben az expozíciót követően 7 és 11 év közötti időszakban megmaradnak.

Hosszú távú expozíció esetén: a hatások többfélék: immunrendszer-zavarok, belső elválasztású szervek zavarai, szaporodási rendellenességek, a magzat általános növekedésének zavarai, főként idegrendszer-zavarok.
A dioxinok erős teratogén hatással rendelkeznek, embrió korban jelentkező malformációhoz vezetnek. A TCDD, vagy a Seveso-dioxin a vietnámi háború idején, az amerikai csapatok által, a dzsungel pusztításához, 1961 és 1971 között használt gyomirtó szer (Orange Ágens) összetételében került azonosításra, és igazoltan számos malformációt okozott az ebben a periódusban született gyermekek esetében, egészen 1980-1985-ig.

A következő hatások kerültek feljegyzésre: belső elválasztású szervek zavarai, beleértve a cukorbetegséget, sterilitást, a herék súlycsökkenése, fokozódó fogyás, véredények sérülései, fekély, tartós akné. A dioxidok karcinogének, főként a TCDD, non-Hodgkin limfómát, Hodgkin betegséget, krónikus limfoid leukémiát, pajzsmirigyrákot, petefészekrákot, májrákot okoz.
Akut expozíció: A véletlenszerű kibocsátások esetében a következő jelenségek kerültek megállapításra: növényzet pusztulása, állatok hirtelen elpusztulása, klórakne, Bőrsérülés, bőrön jelentkező foltok, májfunkciók zavarai, kóma, halál.

Expozíciós határértékek, halálos adag: az OMS által rögzített érték 70 piktogramm/ testi kg vagy 5 nanogramm/70 kg-os felnőtt egy hónapban (0,000 000 004 g). A halálos adag állatok esetében függ a fajtól és a dioxin típusától. A TCDD, LD50 esetében a tengerimalac esetében 2 mikrogramm/testi kg (0,000 002 g), ez a laboratóriumban tesztelt leghalálosabb méreg.

Expozíciós források:

• Élelmiszeri: a legfőbb expozíciós forrás nemzetközi szinten, amely a teljes expozíció 90%-át képezi: főként hal, és olyan állati eredetű hús, tojás és tejtermék, amely állatok szennyezett takarmányt fogyasztottak vagy szennyezett területen legeltek, vagy olyan területeken, amelyek hulladékégetők vagy veszélyes, illetve DEEE hulladékokat kezelő berendezések mellett helyezkedtek el, de olyan házak környékén termesztett gyümölcsökben, zöldségekben és vetemények termései, ahol műanyagtömeget égetnek a tűzhelyekben.

• Foglalkozási: veszélyes hulladékok eltávolításához használt berendezésekben és hulladékégető helyeken dolgozó munkások.

• Levegő: szennyezett levegő aeroszoljai, hulladékégetők gázai és füstje (szilárd részecskék) a cellulóz- és papírgyártó kombinátban dolgozó munkások esetén.

Hasznos referenciák:

• EFSA, Monitoring of Dioxins and PCBs in Food and Feed, EFSA Journal, 2012, 10(7)2832 62 (EN)
• POP - Országos Környezetvédelmi Ügynökség